Majda blogja

Ma megint törölni kellett a tréninget. Ez nem jó, rosszul esett, de ugyanakkor ezt teljesen bevonzottam: nem készültem fel rá időben, és bár szerintem nem én szerveztem így a napomat, hanem így kaptunk időpontot a nevtanba, mégis mintha én akartam volna lemondani. Pedig már hiányzik a beszélgetés...

Addig is, összeszedem, mivel voltam elégedett mostanában.

1. Elkezdtem a diétát.

2. És még mindig folytatom

3. Akkor sem inogtam meg, amikor a kiskorú az ölemben ülve ette az almáspitét, amit még nekem kellett tartani is :)

4. Végig tudtam menni a hétvégi kiránduláson. Hosszú volt, de csak az emelkedőn voltam lassabb, mint a többiek.

A South Beach diéte három fázisra van felosztva, amiből az első fázis a legszigorúbb, gyakorlatilag a súlyvesztés beindítása és a inzulin rezisztencia megszüntetése a célja. Szénhidrátot nagyon keveset lehet ezalatt enni, csak néhány fajta engedélyezett, és abból is korlátos mennyiség. 

Az első pár nap nem volt egyszerű. A diéta lényege, hogy nem nagyon éhes közben az ember, mindig időben kell enni és elég sokat is szabad az engedélyezett ételekből - a cél az éhség megelőzése. Na ez az első kb három napban azért nem volt ilyen egyértelmű, igenis éhes voltam sokszor, plusz egyéb tünetként bejött a fejfájás, szédülés, gyengeség és még egyszer rosszullét is. Aztán ezek szépen elmúltak, utána már csak akkor voltak tünetek, amikor nem ettem vagy ittam időben. A kólát is elhagytam, ami szintén hozzájárulhatott a fejfájós tünetekhez.

Ami jó: elmúlt a majdnem mindennapos rosszullétem. Rólam már korábban korábban kiderült az inzulin rezisztencia, amire szedtem gyógyszert. Diétázni viszont nem tudtam közben, egyrészt krónikus akaraterő-hiány miatt, másrészt állandóan rosszul voltam, azaz ha nem ettem óramű pontossággal három óránként, akkor hányinger, fejfájás, stb. Bár kimérni sosem mértem, de szinte biztos, hogy folyton belecsúsztam a túl alacsony vércukorba olyankor.

Öt éven keresztül, gyakorlatilag minden nap rosszul lenni... Ettől a diétától pedig ez elmúlt. Kell ennél több motiváció, hogy folytassam? És még fogytam is :)

Mondjuk megmaradt, hogy napi ötször, esetleg hatszor kell enni, azaz a kb három óránként evés itt is megvan, viszont ha kimarad, akkor éhes vagyok, esetleg nagyon éhes és gyenge, és nem egyszerű ezekkel az engedélyezett kajákkal ezt megszüntetni. Viszont nem vagyok rosszul, mint korábban.

Még egy lényeges pont: ugyan nem vagyok energikus, de most már ennyi kajával simán hozom azt az energiaszintet, mint korábban. Ez nem sok, de bíztató kezdet :)

Diéta. Fogyókúra? Inkább diéta, az elsődleges cél az egészség, de szorosan követi a jó kinézet, kézenfogva a fogyással.

Bő egy hete kezdtük, közösen. Így könnyebb egy kicsit. A gyerek persze nem diétázik, és míg nagyon jól nevelt aranyos kedves öt éves, kajailag asszem eléggé elrontottuk, bár legalább ő nem kövér. Viszont rengeteg édeset eszik, a korábban vázolt tulajdonságai miatt meg állandóan megkínál. Több édességet utasítottam vissza az elmúlt héten, mint előtte egész életemben :), és még magyarázkodnom is kell, hogy nagyra értékelem, nem haragszom, egyszerűen csak most nem ehetek ilyet, szegény meg elkeseredik kicsit, aztán jóízűen befalatozza. Lehetőleg az ölemben ülve :).

A South Beach diétával próbálkozunk - ennek legfőbb oka, hogy megbízom a tesómban, és neki sikerült vele fogynia, miközben azt állítja, hogy nem éhes folyton, energikus és kiemelt alkalmakkor még eszik is mindenfélét. Ez eddig tök jól tarthatónak hangzik, úgyhogy lelkesen bólogattam, amikor kölcsön akarta adni a könyvét. Mindketten elolvastuk, én először. Aztán hezitáltam, hogy jó lenne elkezdeni, de még nem, még nem, ..., míg egyszercsak G. megkérdezte, hogy akkor most hétfőn kezdjük, ugye?  És elkezdtük. Röhejes, hogy nem előzte meg hat hét felkészülés, kb három napig készülődtem lelkiekben.

Arra számítottam, hogy az első fázis két hetében nem fogom olyan jól érezni magam, mert itt majdnem teljes a szénhidrát megvonás, plusz még szokni kell, úgyhogy éhes is leszek. Az éhség, az a marcangolós fajta kb két napig tartott, azóta viszont "normál" éhséget érzek, legalábbis úgy képzelem, hogy ez az. Viszont időnként gyenge vagyok, mint a harmat. Szédülés, fejfájás többször is. De érzem a javulást: Egyrészt nem vagyok _úgy_ rosszul, mint az előző öt évben kb mindennap, amit a cukorszintem ingadozása, főleg a leesése okozott. Másrészt ha éhes vagyok, akkor éhes vagyok, nem rosszul. Max gyenge leszek utána. A gyengeség meg annak a jele, hogy még nem perfekt a szervezetem zsírbontó képessége, de hosszú évekig nem volt rá szükség, minden energiaigényemet a friss kajából májban raktározott cukorból fedeztem, ennek meg idő kell, amíg kijavul. Csak ezért gondolkodom rajta, hogy megnövelem három hétre a kezdő két hetes fázist, hogy ez a folyamat tutira beinduljon.

Egyszer bringáztam is a héten, az új bringámmal jöttem haza - ez messze kevesebb mozgás, mint az előző időszak (heti átlag három bringával munkába+haza + 1x gerinctorna), de meglepően jól ment. Kár, hogy esik az eső, jó lenne holnap kipróbálni a bringával bemenetelt szigorú diéta alatt.

Első hét súlyvesztés: 3.3kg. Egy része víz, mert előtte nagyon vizesedett a lábam, most meg nem, de remélem  azsírból is jutott :)

Még kb 40 kilót szeretnék leadni... Cél a normál BMI-tartományon annyira belülre kerülni, hogy kissebb ingadozásokkal ne kerüljek ki belőle.

Mostanában foglalkoztat egy csomó minden, gondoltam elkezdek írni róluk.

Pl. mit akarok az élettől?

Apró pici téma... Főleg mert nem tudom. Az első válaszom mindig az, hogy boldog szeretnék lenni - nyilván azért, mert most egyáltalán, semennyire sem vagyok boldog. Néha, percekre, örülök dolgoknak, de amúgy egy marha nagy érzelmi sivatagban érzem magam. Ez pedig nem jó, és leginkább azért aggaszt, mert a fiamnak nem tudok boldog gyermekkort adni, hiszen hogyan adhatnék abból, amiből nekem sincs? 

Gondolom ide valami rendesebb leírás jönne, hogy miért is indítottam, meg ilyesmi, de asszem majd később megírom, ha már pontosabban tudom :)

Egyelőre annyi, hogy napló.